Egy gondolat arról, hogy milyenek is vagyunk mi emberek!
Mint észrevehettétek, az elmúlt időszakban egy kicsit a háttérbe vonultam. Ennek az oka egy elmélekedés volt arról, ami itt a blogban történik.
Egyenlőre a saját meglátásom az, hogy ebben a formában a blognak nincs gyakorlati jelentőssége és gyakorlati haszna sem.
Kommentjeitek kezdetben rendben voltak, pont a blog céljának megfelelően.
Azonban az utóbbi időben már a kommentjeitek a győzködésekről és a vitázásokról szóltak, saját igazatok hajszolásával. /Ezt úgy érzem most kellene gyökerestől kitépni!/
Nem az a cél, hogy vitába száljatok egymással, vagy velem, hogy egy elképzelést mindenképpen a másikra akasszunk, hanem az, hogy egy egy tapasztalást a megértés színtjére emeljünk.
A megértés, minden esteben, soha nem ugyan az!!!
Mit értek ezalatt?: Különbözőek vagyunk, ezért mindig lesz egy egy dolog az életünkben, amit egy másik ember teljesen máshogy élne meg, vagy csinálna, máshogy reagálná le, stb... Nem az a cél, hogy minél több olyan embert kreáljunk a földre, akik úgy gondolkodnak, mint ÉN, mert csak akkor érezzük jól magunkat, hanem az lenne a megfelelő cél, hogy megosszuk egymással a tapasztalatainkat és ha reagálnak esetleg rá, akkor megpróbálnánk azzal a konkrét illetővel, megbeszélni. És úgy megbeszélni (persze közben mások is olvassák), hogy közben ne forrjon bennünk semmi érzelem bennünk, sem benne, ami nem oda való!
Ezenfelül, a blog gyakorlati hasznát akkor tudnám érezni, ha tényleg lennének kérdések. Nem csak hozzám, hanem egymáshoz is. Ne legyetek csökött Magyarok, hogy minden problémátokat mélyre elássátok és azt hiszitek, mindent meg tudtok egymagatok oldani...
Azért élünk egymás között, hogy egymást egyre magasabb tudatállapotba és létállapotba hozzuk és nem azért, hogy egymást öljük!
Kicsit mindenki nézzen csendesen magába, mint ahogy én is megtettem az elmúlt 2 hétben és folytassuk ezt a blogot! Lehetőleg tisztességesen viselkedve egymással...tisztelve a másik érzéseit!
Utolsó kommentek