Jól beszéltél tesó:)
Nem baj ha megtapasztalja az Ember a negatív érzéseket,csak tanuljon belőle:)
Emlékszem Küzdöttem/játszottam egy mesterrel ... a Mester ügyesebb volt s Leütött.Én Feláltam és megköszöntem neki a tapasztalást:)
Késöbb elémtett az Élet egy olyan feladatot amikor azt éreztem hogy-Legyöztek padlóra küldtek,nyert AZ a Valami-Aztán eszembe jutott az a Hozzáállás amit azzal a Mesterrel szemben tanusítottam azaz NiNCS OlYAN Helyzet AMIBÖL NE LEHETNE FELÁLNI!
TEHÁT SOHA NE ADD FEL:)
Üdv Mindenkinek:)

Üdv LightWorker7,

Te hős vagy, és nem győztes. A győztes tudja, hogy
amit elért valós és megelégszik azzal, hogy ő tudja és akár
meg sem osztja másokkal...
A Hős ezzel ellentétben abból meríti az erejét, hogy
"Ezt is megcsináltam..."
"Innen is felálltam..."
De ez hosszú távon nem túl konstruktív, mert
nem lesz valódi tudás mögötted,
csak a folyamatos törtetés visz előre...
Szóval esetleg kérd meg az úgynevezett mestered, hogy
tanítson meg arra is, amivel ügyesebbé vált
nálad, mert AZ az infó tesz majd téged is mesterré.
Egyszer.
Pontosabban az, hogy mit kezdesz ezzel az infóval.
És akkor ezt a tapasztalást majd az élet minden
részére ki tudod terjeszteni.
Ne hagyd magad becsapni.
A legjobbakat kívánom.
-Gergő

Kedves Tekergő.
Irásomat másoknak tanításként írtam okulásként hogy történjen az életedben bármi abból MINDÍG fel lehet állni.Ez az a Tapasztalás amit kiterjesztettem az életemre.Nem a harci alkalmazását vettem figyelembe-persze abból is tanúltam sokat-hanem az én Mesterem a Jézus, és a Kung Fu a Harc NÉLKÜLI Harcra Tanít/tott engem:)))
Nem is olyan egyszerű, próbáld csak ki:)
Én nem ebből merítkezem ez csak egy személyes példa volt.
Amúgy a" Hős az aki önmagát legyőzi":) Úgyhogy köszi:)
Tehát NE HARCOLJ!!!Inkább SZERESS... -és szerelmeskedj:)-
És Megnyerted a Háborút:)))
Engedd meg magadnak a dolgokat és meglátod megkapsz mindent amire szükséged van .Amúgy nem érzem hogy bárki is becsapna:)sőt már szokok le az Önábecsapásról is:)-yes of Corse Reali-:))
Nem kell most már harcolni csak csináld a dolgodat ami a Te Saját feladatod.Én csinálom az enyémet:)
Amúgy kösz a hozzászólást és minden szépet s jót kívánok neked.
Béke Veled Tesó:)

Üdv,

Köszönöm a választ, mindazonáltal elég sok dolog összekeveredett,
engedd meg hogy megosszam a gondolataimat veled és másokkal,
akik erre az oldalra tévedtek.

„Küzdöttem / játszottam egy mesterrel..”
Nos, ha tényleg csak játszottál vele, miért ütött le?
Ez ellentmondás. Egy játékban nem ütik le egymást az emberek.
Egy játékban bizonyos szabályokat követve az emberek
megélik ügyességüket, gyorsaságukat, testi vagy
szellemi erejüket, elfáradnak és kész.
Ja, és jól érzik magukat.
Viszont, egy küzdelem nem szabályokra épül.
Ott „bármi” megörténhet.
És ott téged leütöttek. Ami nem egy túl jó megélés.
Tehát nem játék.
Mondom mi van:
Alul maradtál.
OK, és? Nem nagy szám. Mindig van jobb mindnekinél.
Viszont ott hibáztál, amikor spirituális ideológiát gyártottál magadnak
(és másoknak) egy kedvezőtlen harci tapasztalatból.
Szóval miért is nem kérted meg a mestert arra, hogy tanítson meg arra
a mozdulatra, amivel jobb volt nálad?
Ugyanis egy mester erre való.
Mondom egy harcművészetet tanító mester erre való.
Mért? Mert ez mindenképpen előre visz. A harcban, de előre visz.

Figyu, szerintem a gond itt az, hogy rossz ajtón kopogtatsz,
amikor spirituális tanítást vársz egy harcostól, ahelyett hogy azt kérnéd tőle amit valóban adhat neked.
Harci tudást.
És most figyu…
A két dolog ugyanakkor TÖK nem zárja ki egymást.
Vannak nagy harcosok hatalmas spirituális tudással,
de ők sem a harcon keresztül valósították meg ezt az állapotot.
„A harcban nem világosodik meg az ember, a harc senkit sem tesz naggyá.”
Ha már az idézetekkel dobálózunk…
Nos, a bibi ott van, hogy téged is mint a nyugati emberek nagy
részét megvezetettek ezzel a „harcos-pap”ideával…
ugyanis itt jön a másik tévedésed, az úgynevezett:

„Harc nélküli harc.”
Te ezt kung fu-nak nevezed, de lehet boksz, judo, karate, bármi.
A lényeg az, hogy a megvilágososdás állapota az együttérzésről
és a szeretről szól.
Na most harcolva ez nem igazán megy, a harcon keresztül ez nem megvalósítható.
A dolgokat el kell választani egymástól.
Ha harcos akarsz lenni, tanulj harcot, de ne keverd bele a meditációt és a spiritualitást. Ha meg akarsz világosodni, minden lény javára, meditálj, dolgozz a tudatoddal és ne hagyd hogy bemeséljék neked ezt a maszlagot, hogy ezt akár a kenyérpirításon keresztül is megteheted…
Még egyszer mondom,
NEM azt mondom hogy nincsenek nagy harcos ÉS felemelkedett lények
azt mondom, hogy felemelkedésüket NEM a harc művelésén kerersztül érték el.
Ez bizonyos.
Azt tanácsolod nekem próbáljam ki a „Harc nélküli harcot”, de hozzáteszed, hogy ez „nem is olyan egyszerű”… Igazad van. De tudod, hogy miért?
Mert ilyen út nem létezik.
A következő általad idézett közhely is hasonló:

„A hős az, aki önmagát legyőzi.”
Nos, ha valóban legyőzte magát, akkor mitől hős? Ugyanis az állapot, amit ebben a közhelyben a „HŐS” szó megtestesít kifelé nem látszik, nem észrevehető… mások számára NEM lesz nyílvánvaló… mások NEM fogják látni, nem fogják érteni, hogy ő mekkora nagy HŐS… és hogy mitől ekkora nagy HŐS érted? Ha meg csak pózol, és KIFELÉ játsza a külvilágnak a az önmagán dolgozó, önmagát legyőzni szándékozó, spiritualitásra törekvő lényt, akkor BELÜL végképp nem HŐS.
Szegény még önmagát is folyamatosan becsapja…
Szóval el kell felejteni ezeket a közhelyeket,
mert sehová sem visznek.
Illetve elvisznek egy szintre, de onnan tovább már nem.
És szerintem te sem akarsz megragadni ezen a szinten.
De folytatnám. Azt tanácsolod nekem,

„Ne harcolj, inkább szeress”.
Rendben. De világosíts fel kérlek, hogy pl. amikor az a marék feldühödött ember,. (kapával, kaszával) akiket mondjuk jól felhúztam most azzal, amit írtam, teszem azt úgy dönt, hogy megkeres és jól átrendezi az arcomat itt, a fizikai síkon…
Nos szerinted akkor mégis mit kellene majd tennem?
Tűrni?
A baromi nagy szeretet és elfogadás jegyében?
Tűrni, hogy megkövezzenek, megégessenek?
Vajon nekem nem áll ugyanakkora szabadságomban megvédenem
magam és egy kicsit szétszedni az arcukat, mint nekik?
Érted… ők úgy döntenek, hogy idejönnek és lenyomnak engem. Ez egy döntés. Nekem vajom nem lehet olyan döntésem, hogy pl. megpróbálom megvédeni magam?
Tudom, a te Jézusod úgy döntött, mint Gandhi, és ugyanúgy mártír lett.
Mindenki ismeri a sztorit.
De én nem vagyok Jézus.
Én harcolni fogok ha jönnek, és szét fogom egy kicsit szedni őket,
és tudod, ha minden jól megy megpróbálom mindezt majd teljes
együttérzésből megtenni…tudva, hogy ebből is majd tanulunk valamit…
vagy nem, de megint csak a dolgok elválasztásánál lyukadtunk ki.
Ugyanis szeretni is fogok.
Jön, pl. valami kis buddhista csaj, aki mondjuk dob egy hátast ezektől a dolgoktól
amiket írtam, aztán mondjuk megkeres és jó esetben tényleg dob egy hátast.. És akkor mi szerelmeskedni is fogunk. Ahogy tanácsoltad.
Vágod? Mindent a maga helyén, a maga idejében.
Persze sajnos többnyire ez is idea…de azért törekedni lehet és érdemes rá. Aztán, még azt is írtad, hogy:

„És megnyerted a háborút.”
Köszönöm, én semmilyen háborút nem kívánok megnyerni, tudtommal nem állok harcban senkivel sem…. Másszóval ezt a sort nem igazán értettem.

„Yes, of corse, reali”.
Yes, of course, really… Ez még egyszer jól jöhet.

„Nem kell most már harcolni….” , csak csináld a dolgodat, amit a Te Saját feladatod.”
Nos igen, még egyszer.
Nem kell harcolni, ha nem akarunk, csak legyünk tisztában azzal,
hogy ez is a mi döntésünk és ha lehet ne másokat hibáztassunk majd, hogy nem védtek meg, vagy hogy mittomén… minden átmenet nélkül hirtelen egy égő máglyán találjuk magunkat..
és hogy ez most milyen rossz nekünk… Nos, igen ez valóban az.

„…csak csináld a dolgodat, amit a Te Saját feladatod.”
Ezt is már sokat hallottam. Csak még soha senki meg nem mondta
nekem azt, hogy MI is az én feladatom…
Persze nem is kell.
Ma este ÉN úgy éreztem, hogy az én feladatom
(a magam megértési szintjén) egy kicsit rendet vágni a dolgok közt.
Miattad, a többiek de legfőképp önmagam miatt.
Ha hasznos volt, az jó.
Ha nem, az is.

Az Erő legyen mindannyiunkkal.

Hali Tekergő:))
mint látom nem érted amit írtam:)Pedig Te is ott voltál:)
Így hát nem is érdemes ezt tovább boncolgatni:)
Amúgy a "Harcnélküli Harc" ról kérdezd meg a Szenszejed.:)
Talán eltudja neked mondani hogyis működik:)
Da-Mo val én nem vitatkoznék:)))úgyanis Ő Tőle idéztem hogy: a "Hős az aki önmagát legyőzi"
Majd megérted ha a nem a külsőségekkel leszel elfoglalva.
Köszönöm hogy megírtad amit írnod kellett:)
Minden jót. Szép Hetet
jesz of korsz rili:)))

Üdv...

Én hol voltam?
Szerintem olvasd el még egyszer amit írtam...
Amúgy ha ezt Da-Mo mondta, akkor ő is idióta...
vagy szegénynek is jól kiforgatták a szavait....
Mit értesz az alatt, hogy a "külsőségekkel leszel elfoglalva?"

Üdv: Sárvári Gergő

Csak még valami:
Miért is nem vitáznál Da Mo-val?
Még csak nem is létező személy...
Ő csak egy idea, akit a legendák
szültek... Nos, akkor miért is nem
vitáznál vele???

Egy kis javítás:
Lao-ce Írta...
Hatalmas, aki másokat legyőz;
aki önmagát legyőzi: erős.

Lényegében ez indított el a visszavonulásom útján. És ezért kell megváltoztatnunk a blog hangvételét a leírásom szerint, mert olyan dolgokon VITÁZNI ami önmagában is HELYTELEN, nem túl előnyös!

Remélem aki tudja, hogy neki írtam, az azt is érti, hogy miért!